-
Acsa
A településről: Acsa a Cserhát hegység lábánál, a Galga völgyének kanyarulatában, Pest és Nógrád megye határán helyezkedik el. Szabálytalan szerkezetű, halmazosan települt, kitűnő természeti adottságokat és páratlan szépségű vidéket
-
Aszód
A településről: Aszód városi rangjához méltóan két gimnáziumnak ad otthont, benne közel 1500 tanulóval, általános iskoláját zeneiskola egészíti ki. A város felújított óvodája mellett új építésű, barátságos bölcsődéje „ölelő
-
Bag
A településről: Bag település nagysága 2379 ha, népessége a legutóbbi adatok szerint 3893 fő. Központja kettős utcás jellegű, csupán a legrégebbi része mutat halmazos tulajdonságokat. Az újabban kiépített falurész kertvárosi
-
Csővár
A településről: A település nyugati határában, fehér mészkősziklákon ma is áll Csővár középkori várának „nagytornya” és „lovagtermének” fala. Lakóinak száma 650 fő, területe 84,43 hektár belterület. A község élete
-
Domony
A településről: Domony számos nevezetességgel bíró, Árpád-kori település. A község közigazgatási területéhez tartozik a dinamikusan fejlődő Domony-völgy településrész, ahol több mesterséges tó mellett hangulatos üdülőövezet van kialakulóban. Településtörténet/Elhelyezkedés: A község Budapesttől
-
Dány
A településről: Dány 4300 lelkes község Pest megyében. A változatos domborzat, a települést átszelő patak, az erdők közelsége kedvező tájképet kínál. A faluképet szép zöld területei, széles utcái, az
-
Galgagyörk
A településről: A falu életét, fejlődését meghatározta, hogy a XVII. századtól több birtokosa volt földjeinek. A földbirtokos családok öt úri lakot – ezek felújítva ma is megtalálhatók a faluban
-
Galgahévíz
A településről: Galgahévíz neve a hévíz főnévből keletkezett, a falu határában több „hő”-víz forrás is volt. A község Pest megyében, Aszód várostól déli irányban fekszik Hévízgyörk<község és Tura város között. Történelme a messzi időkbe
-
Galgamácsa
A településről: Galgamácsa kiterjedése 43,31 km2, lakóinak száma pedig közel 2.000 fő. 1827-ben 7 lakóházat leszámítva sajnálatos módon azonban tűzvész áldozatául esett, az épen maradt házak emlékét őrzi a
-
Hévízgyörk
A településről: Mint minden falu életében, Hévízgyörk esetén is szorosan összefonódik a vallás és a település története. 1700-ban az egyházlátogatási jegyzőkönyv bejegyzései alapján három felekezet lakosai éltek a faluban.
-
Iklad
A településről: Pest megye északkeleti részén, a Galga-mentén elhelyezkedő, mintegy 2000 lelket számláló német nemzetiségű község. A Galga-mente dús rétjei, vadban gazdag erdei már az ősidőktől fogva kedvező feltételeket
-
Kartal
A településről: Kartal egy csaknem 6000 fős település.Kedvező természeti környezetet biztosít számára, hogy két magyar nagytáj; az Alföld és az Északi-középhegység peremén helyezkedik el. Településtörténet/Elhelyezkedés: Pest megye északkeleti határán, Budapesttől északkeletre,
-
Kisnémedi
A településről: A település neve, maga a „Némedi” név a korai oklevelekben különböző alakokban fordul elő először 1065 körül a százdi apátság alapító levelében Nywyg, majd 1268-ban Neueg, 1334-ben
-
Kosd
A településről: Az itt élők talán már nem is látják meg azt a fenséges összképet hazafelé tartva, amit a Naszály-hegy mutat, mint egy hármas halmot formálva a község fölé.
-
Püspökhatvan
A településről: A település ma közigazgatásilag önálló, a lakosság száma 1480 fő, lakóépületek száma 485, a közösség alapterülete 107 ha. A község területén gazdag őskori, újkori, rézkori, bronzkori leletanyag
-
Püspökszilágy
A településről: Püspökszilágy a mai napig zsákfalu, vagyis ha elfogyott az út, ott van Szilágy. Nevét a környező szilfaerdőről kapta, valamint arról, hogy a terület eredetileg a váci püspök
-
Rád
A településről: A falu történelme hosszú időkre nyúlik vissza. 10. század végétől lakott település, elnevezése pedig az I. István feleségével, Gizellával Magyarországra jött bajor lovagok egyikének fiától, Rád-tól ered. Településtörténet/Elhelyezkedés: A
-
Tura
A településről: Tura nagyközség 2001. július 1-én kapta meg ismét a városi rangot. Napjainkban a város lakosságának száma 8000 fő körül mozog, melynek egy része helyben mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik. Településtörténet/Elhelyezkedés: Tura
-
Vácduka
A településről: A település 1474 fő állandó lakost számlál, területe 840 ha. Településtörténet/Elhelyezkedés: Vácduka Pest megyében, a Veresegyházi medencében fekszik. A település első ismert birtokosát 1295-ből ismerjük; ekkor Záh nemzetségbeli Zaah
-
Vácszentlászló
A településről: Az ősi magyar település a Hajta két partján húzódik, s az első világháborútól kezdődően új falurészekkel bővült. A település története messzi időkre nyúlik, a falu területéről vaskori régészeti leletek
-
Valkó
A településről: Nevét egy szláv eredetű személynév után kapta, melynek jelentése farkas.Mint minden közösségben, itt is találhatunk a település nevéhez kapcsolódó népmondát: Régen, Valkó helyén nem volt más, mint
-
Verseg
A településről: Az 1400 lakost számláló, több száz éve lakott Pest megyei település három megye találkozásánál fekszik, átlag feletti természeti, közlekedési és infrastrukturális adottságokkal. A levegőminőség kitűnő, a termőföld
-
Zsámbok
A településről: A település neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. A község hét településsel határos. Itt van a hármas megyehatár, Heves, Pest, Jásznagykun- Szolnok megyék találkozása. Településtörténet/Elhelyezkedés: Zsámbok Budapesttől 50 km-re
-
Bencebaráti
A településről: Bernecebaráti ősi település a Börzsöny hegység lábánál. A falu településszerkezetét nézve két részre tagolódik: az öregfalura és az újtelekre. Településtörténet / Elhelyezkedés: Pest megye legészakibb települése, Nógrád megyével és
-
Ipolydamásd
A településről: Területének több mint 50%-a erdő. Növény és állatvilága változatos. A település korábban Nógrád, 1950-tól Pest-megye, a váci agglomeráció része. Árterei miatt löszös-homokos, hegység felé kvarckavics alapú tufás,
-
Ipolytölgyes
A településről: Ipolytölgyes vendégszerető, hagyományait őrző, festőien szép magyar nyelvű falu. A település nem volt mindig ezen a helyen, ahol ma áll. Már az őskorban is az emberek fent
-
Kemence
A településről: Az ideérkezők olyan községet ismerhetnek meg, amelyben – a dinamikus fejlődés támogatása mellett – hangsúlyt helyeznek a múlt, a hagyományok tiszteletének megőrzésére. A környezet számtalan lehetőséget nyújt
-
Kismaros
A településről: A település jelenleg nagy változásokon megy keresztül. A nagyvárosok forgatagából egyre többen vágynak a csendre és a nyugalomra, így sokan választják új hazájuknak Kismarost. A lakóövezetek terjeszkedésén
-
Kóspallag
A településről: A falu idegenforgalmi jelentőségét főként fekvésének köszönheti, mivel a Börzsöny számos túraútvonala és látnivalója elérhető innen. Másfél kilométerre található onnan a kisinóci turistaház, a Kismaros felé vezető
-
Letkés
A településről: A község területének csaknem fele a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Letkést a kék kereszttel jelzett turistajelzés Nagyirtáspusztával, a Lilompusztáról induló zöld jelzés pedig (a Nagy-Gallán keresztül) Márianosztrával
-
Márianosztra
A településről: Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév Nestroj, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után.
-
Nagybörzsöny
A településről: A településről: Közigazgatási területe nyugaton az Ipolyig terjed, keleten pedig mélyen benyúlik a Börzsöny erdei közé. Területének csaknem háromnegyede a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik Településtörténet/Elhelyezkedés: Nagybörzsöny a Börzsöny nyugati
-
Nagymaros
A településről: Nagymaros talán az ország egyik legszebb fekvésű, panorámájú települése. Környezete természeti szépségekben és kultúrtörténeti emlékekben egyaránt gazdag. Településtörténet/Elhelyezkedés: A Dunakanyarban, Budapesttől 52 km-re, a Duna bal partján, a Börzsönyből
-
Perőcsény
A településről: Perőcsény község Magyarország és Pest megye északi részén, a Börzsöny északnyugati lábánál, a hegység és dombok által övezett festői völgykatlanban fekszik. A szép természeti környezetbe harmonikusan illeszkedő
-
Szob
A településről: A város közigazgatási helyzete sokszor változott. Az államalapítástól a történeti Hont vármegyéhez tartozott közel ezer évig, majd rövid ideig Nógrád megyéhez, és 1949 óta Pest megye része.
-
Szokolya
A településről: A térség közkedvelt kirándulóhely, mivel Budapestről személygépkocsival 45-50 perc alatt elérhető, a Kismarosig megépült Eurovelo kerékpárút is lehetőséget biztosít az alternatív, környezetkímélő elérhetőségre. Szokolya teljes infrastruktúrával rendelkezik,
-
Tésa
A településről: Tésa az Ipoly-mente legkisebb települése területileg és népességileg egyaránt. A szlovák határ mentén fekszik. Lakossága: 98 fő, belterülete: 61 ha, külterülete: 442 ha. Településtörténet/Elhelyezkedés: A határ túloldalán Ipolyszakállos, Szete
-
Vámosmikola
A településről: Délről Nagybörzsöny, északról Perőcsény, nyugatról pedig Ipolypásztó, Ipolybél és Ipolyszakállos községekkel határos. Nyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia felé) az Ipoly alkotja. Keleten területe a Börzsöny
-
Verőce
A településről: E hely egyszerre tartalmazza mindazt a szépséget (hegyet, völgyet, folyót, erdőt) amit a természet adhat. Talán ezért is választotta lakhelyéül az ősember, a rómaiak, a honfoglalók, majd
-
Zebegény
A településről: A Dunakanyarnak közepén félúton Esztergom és Visegrád között van egy olyan zug, ahonnan már az Esztergomi bazilikának csak a körvonalai sejlenek, és még nem látható a visegrádi