Tura

A településről:

Tura nagyközség 2001. július 1-én kapta meg ismét a városi rangot. Napjainkban a város lakosságának száma 8000 fő körül mozog, melynek egy része helyben mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik.

Településtörténet/Elhelyezkedés:

Tura a Galga mente legnagyobb települése, Budapesttől 50 km-re keletre, a Galga-patak völgyében fekszik. Keletkezése az ókorig vezethető vissza. Az első régészeti leletek a rézkorból származnak, de tárgyi emlékek maradtak fenn a korai vaskorból is. Első okleveles említése 1220-ból való. A XIV. században vámszedő helyként szerepel a község, 1464-ben mezővárosként említik. Az ország három részre szakadásakor (1541) a török hódoltsághoz tartozik. A XVI. század elején a Báthoryak kezére került, és a Bujáki váruradalomhoz tartozott. A XVI. század második felében már a legnépesebb település a Galga mentén. A szabadságharc egyik vesztes csatája is itt zajlott 1849. július 20-án. 1873-ban báró Schossberger Zsigmond vette meg a falut herceg Eszterházy Miklóstól, és birtokosa volt 1944-ig. Ő építette fel egy hatalmas park közepén Ybl Miklós tervei alapján a város legszebb műemlék épületét, az egyemeletes, eklektikus jellegű, franciás neoreneszánsz kastélyt. A két világháború között Tura fejlődése a városiasodás felé indult. Kiépült a villanyhálózat, két mozi, strand, két gőzmalom és egy 40 ágyas jól felszerelt kórház szolgálta az itt élőket.1919-20-ban épült a vasút és a vasút állomás, a falu hagyományos vasutas település lett. 

Nevezetességek:

A település híres a XIX század végén kialakult népviseletéről, hímzéséről. A kulturális élet és népi kultúra ápolása, megőrzése nagy hagyományokra tekint vissza. Bartók Béla több népdalt is gyűjtött Turán a XX. század elején. Az 1930-as évek közepén Kovács László Kossuth-díjas népművelő a Gyöngyösbokréta keretei között élesztette újra a falu népművészeti kultúráját.