Ipolydamásd

A településről:

Területének több mint 50%-a erdő. Növény és állatvilága változatos. A település korábban Nógrád, 1950-tól Pest-megye, a váci agglomeráció része. Árterei miatt löszös-homokos, hegység felé kvarckavics alapú tufás, agyagos erdőségi talaj. E területre a mérsékelt övi hegyvidéki éghajlat jellemző. Növényzetét a változatos, de a mészkedvelő tölgyek és cserfa alkotják. Az emberi tevékenységek nyomán szántóföldek, gyümölcsösök alakultak ki. (barackosok, almáskertek). Állatvilágát a Börzsönyben megtalálható nagyvadak (szarvas, őz, vaddisznó) és kisebb emlősök, ragadozó madarak képviselik.

Településtörténet/Elhelyezkedés:

Ipolydamásd község Pest-megye É-i részén, a Börzsöny hegység DK-oldalán az Ipoly és az  öregdamásdi-patak által határolt ártéri síkságon fekszik, a szlovák határ közvetlen közelében. A település történelme hosszú időkre nyúlik vissza: a község területén a Malom-kertben őskori leleteket, az újkőkor végéről, a rézkor elejéről csontvázas sírokat és cseréptöredékeket, a vaskorból kelta házak beásott nyomait, s a XIII. századig tartó, a folyamatos emberi jelenlétet alátámasztó régészeti leleteket találtak.

Nevezetességek:

A várban volt templom elpusztult, illetve az Ódamásdon az ott levő fatemplom is hasonló sorsra jutott. Azonban amikor az ódamásdiak visszaköltöztek az Ipoly mellé, a szobi Luczenbacher család 1861-ben felépítette a jelenlegi templomot. Megtekinthető még Nepomuki Szent János szobra, a Görgey Arthúr emléktábla, valamint a hősi halottakért emelt emlékmű.