Rád

A településről:

A falu történelme hosszú időkre nyúlik vissza. 10. század végétől lakott település, elnevezése pedig az I. István feleségével, Gizellával Magyarországra jött bajor lovagok egyikének fiától, Rád-tól ered.

Településtörténet/Elhelyezkedés:

A községet a Vácot Acsával összekötő közúton érhetjük el, a Cserhát hegység délnyugati lábánál fekszik. A határában lévő Koporsó-hegyen avar-kori sírokat találtak, a Kishegyen X-XI. századi temetőt tártak fel. Egykori földesura, Corvin János a birtokot – Mátyás király természetes fiaként – adományként kapta. Corvin Jánost Ráskay Balázs követte, majd a Csuda-család vált ki a földesurak sorából azzal, hogy 1595-ben áttért a református hitre. Ez a tény új arculatot adott a településnek, mivel a jobbágyok kötelesek voltak földesuruk hitét követni.A falu a XVIII. század első felében a Vay-család birtoka. Vay Ádám kuruc generális visszatért a katolikus hitre, ezzel ismét változott a falu élete.

Nevezetességek:

Vác felől érkezve a falu közepén, kis magaslaton (Rákóczi utca) találjuk a Szűz Mária születése tiszteletére szentelt római katolikus templomot. 1767-ben építette Muslay Gábor. A copf stílusú egyhajós, homlokzat előtti toronnyal épült templomot tíz évvel később fia fejezte be. Az alapító emlékét dombormű és sírfelirat őrzi a hajó bal oldalán. Dunaiszky Lőrinc alkotása 1827-ből. A templom mellett van a Muslay-Toperczer-kúria, amely a XX. század elején épült. A Kishegy nyúlványán található az 1911-ben épült evangélikus templom. Évente ismétlődő esemény a falufarsang, a Szent István-emlékünnep és a Kisasszony-napi búcsú. A falu környéke igen alkalmas kirándulóhely, gyalog vagy kerékpárral túrázóknak. A község környezete erdőkben gazdag, nagyvadas terület vendégvadászok fogadására alkalmas.