Letkés
A településről: A község területének csaknem fele a Duna-Ipoly Nemzeti Park része. Letkést a kék kereszttel jelzett turistajelzés Nagyirtáspusztával, a Lilompusztáról induló zöld jelzés pedig (a Nagy-Gallán keresztül) Márianosztrával köti össze. A 2001-es népszámláláskor a központi belterület mellett két lakott külterület volt a község területén: Lelédhíd
Kóspallag
A településről: A falu idegenforgalmi jelentőségét főként fekvésének köszönheti, mivel a Börzsöny számos túraútvonala és látnivalója elérhető innen. Másfél kilométerre található onnan a kisinóci turistaház, a Kismaros felé vezető út mentén pedig horgásztó található. Kóspallagon három vadásztársaság működik. A régi mesterségek közül a kosárfonást ma is
Kismaros
A településről: A település jelenleg nagy változásokon megy keresztül. A nagyvárosok forgatagából egyre többen vágynak a csendre és a nyugalomra, így sokan választják új hazájuknak Kismarost. A lakóövezetek terjeszkedésén túl nagy energiát fordítanak az idegenforgalmi fejlesztésekre. Településtörténet/Elhelyezkedés: Kismaros község a Börzsöny hegység déli kapujában, a Duna bal partján
Kemence
A településről: Az ideérkezők olyan községet ismerhetnek meg, amelyben – a dinamikus fejlődés támogatása mellett – hangsúlyt helyeznek a múlt, a hagyományok tiszteletének megőrzésére. A környezet számtalan lehetőséget nyújt turisztikai, szabadidős és sportlehetőségekre, kulturális rendezvényekre. Az itt élők vendégszeretete kellemes időtöltést biztosít mindenkinek. Településtörténet/Elhelyezkedés: Az Ipoly völgyében, a
Ipolytölgyes
A településről: Ipolytölgyes vendégszerető, hagyományait őrző, festőien szép magyar nyelvű falu. A település nem volt mindig ezen a helyen, ahol ma áll. Már az őskorban is az emberek fent laktak a mai Szentmártoni-dűlőben, mivel az Ipoly elég gyakran áradt. Növénytermesztés szempontjából igen termékeny ez a vidék. Településtörténet/Elhelyezkedés: Ipolytölgyes
Ipolydamásd
A településről: Területének több mint 50%-a erdő. Növény és állatvilága változatos. A település korábban Nógrád, 1950-tól Pest-megye, a váci agglomeráció része. Árterei miatt löszös-homokos, hegység felé kvarckavics alapú tufás, agyagos erdőségi talaj. E területre a mérsékelt övi hegyvidéki éghajlat jellemző. Növényzetét a változatos, de a mészkedvelő
Bencebaráti
A településről: Bernecebaráti ősi település a Börzsöny hegység lábánál. A falu településszerkezetét nézve két részre tagolódik: az öregfalura és az újtelekre. Településtörténet / Elhelyezkedés: Pest megye legészakibb települése, Nógrád megyével és Szlovákiával is határos. Kemence és Parassapuszta között található. Bernecebaráti múltja sok ezer évre nyúlik vissza, hisz megtalálhatók
Zsámbok
A településről: A település neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. A község hét településsel határos. Itt van a hármas megyehatár, Heves, Pest, Jásznagykun- Szolnok megyék találkozása. Településtörténet/Elhelyezkedés: Zsámbok Budapesttől 50 km-re Gödöllőtől 20 km-re az M3-as autópálya közelében található. A falu története az őskorba nyúlik vissza, szarmatakori sírokat
Verseg
A településről: Az 1400 lakost számláló, több száz éve lakott Pest megyei település három megye találkozásánál fekszik, átlag feletti természeti, közlekedési és infrastrukturális adottságokkal. A levegőminőség kitűnő, a termőföld és az erdők nem szennyezettek, a település kiváló minőségű termálvízbázis található. Településtörténet/Elhelyezkedés: Településtörténet/Elhelyezkedés: Verseg (Versend) Árpád-kori település a Cserhátalján.
Valkó
A településről: Nevét egy szláv eredetű személynév után kapta, melynek jelentése farkas.Mint minden közösségben, itt is találhatunk a település nevéhez kapcsolódó népmondát: Régen, Valkó helyén nem volt más, mint egy hatalmas erdő. Senki nem lakott itt, csak az állatok. Egyszer erre tévedt egy öregember. Nem volt