Vácszentlászló
A településről:
Az ősi magyar település a Hajta két partján húzódik, s az első világháborútól kezdődően új falurészekkel bővült. A település története messzi időkre nyúlik, a falu területéről vaskori régészeti leletek kerültek elő.
Településtörténet/Elhelyezkedés:
Pest Megye keleti szegletében, Gödöllő városától 16 km-re, utak találkozásánál található Vácszentlászló község. A török hódítás idején a budai szandzsák pesti Nahijéjébe tartozott. A 15 éves háború után visszatelepült Szentlászló népességére és gazdálkodására nem sok adattal rendelkezünk. Portaszám szerint akkora a település 1626-ban, mint 1588-ban volt, azaz 3 portás. Ez időtájról eredhet a Hajta patak neve, valószínűleg a hajtani, malmot hajtani jelentésből.Szentlászlónak nyilvánvalóan már az Árpád korban, az Ajou-korban is volt saját községi igazgatása. A szentlászlói községbírói szervezetre nézve a legelső adatunk 1557. október 23-án kelt, amikor említik Hágó Péter bírót. A második adatunk 1568-ból való. A XVII. század elején a török hódoltság területén a kettős hatalom bonyolult viszonyai közepette kialakult a parasztvármegye, amit az 1703-ban kitört kuruc szabadságharc idején a labanc fél is megkísérelt, – sikertelenül – feléleszteni. A kuruc szabadságharchoz Szentlászló fiataljai is csatlakoztak.Területünkön hol a kuruc, hol a labanc szedte az adót. A község címere Szentlászló első ismert pecsétje (1691) tartalmának felel meg. A környéket birtokló Eszterházy család a XIX.század második felében eladósodása miatt a birtokait kénytelen volt eladni. A birtok egy része koronabirtok lett, amit Ferenc József kapott koronázási ajándékként, míg a másik részét Báró Schossberger Zsigmond vásárolta meg 1873-ban. Az 1848-as forradalom idején a mintegy ezer fős népességű faluból számosan álltak be nemzetőrnek. A korabeli név szerinti összeírás száz fő részvételéről szólt. A falu a szabadságharc idején a nagy hadfelvonulások útján kívül esett, ezért kevés kár érte. A település gazdasági viszonyait alapvetően továbbra is a mezőgazdálkodás határozta meg. A XVIII-XIX. században csupán néhány iparos dolgozott a faluban, így a kovács, a molnár, a mészáros. A XX. század első felében kezdett növekedni az iparral foglalkozók száma, s hasonló bővülés történt a kereskedelemben is. Az első világháború idején a férfi lakosságból bevonult 217 fő, akik közül 52 személy hősi halált halt. A második világháború a falut 1944 őszéig csak közvetve érintette, majd a Vácszentlászlón és környékén lezajlott katonai események részei voltak annak a nagyszabású magyarországi hadműveletnek, melyek Budapest körülzárását tűzték ki célul. Vácszentlászlón november 17-én ugyan befejeződtek a harcok, de a háború még a környező településeken dúlt. A háború után 1950-ben a bírói és főjegyzői irányítású közigazgatást felváltotta a szovjet típusú tanácsrendszer. 1970-ben Vácszentlászló és Zsámbok községeket Valkó nagyközség tanácsához csatolták, s a község az önállóságát 1990-ben nyerte vissza.
Nevezetességek:
A római katolikus templom kertjében áll Nepomuki Szent János 1777-ben készült szobra. A község központjában látható az 1920-ban közadományokból emelt, gránátot dobó katonát ábrázoló szobor. De kiemelendő még a Galgahévízi víztározó, amely egy remek horgászhely.
