Márianosztra

A településről:

Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév Nestroj, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk.

Településtörténet/Elhelyezkedés:

A település a Börzsöny délnyugati részén fekszik, közúton Szob felől a Kóspallagra vezető 12 108-as úton, Zebegény irányából a 12 107-es úton közelíthető meg. Márianosztra (Nosztra) nevét 1352-ben V. István király oklevele említette először. Nagy Lajos magyar király 1352-ben – az oklevél szövege szerint – a Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott “in nostre” (a sajátjából) s később is gazdagon megajándékozta őket. A kolostor és mellé a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére a kegytemplom felépült. Ez az egyetlen magyar alapítású a pálosok számára épített férfi szerzetesrend, mely kisebb megszakításokkal 1786-ig, a szerzetesrendek feloszlatásáig a pálosoké maradt. A környék Nagy lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt. A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar, és német nemzetiségű lakossággal népesült újra.

Nevezetességek:

Márianosztra látnivalói közé sorolható a kolostor és a templom – melyet Nagy Lajos építtetett, a Magyarok Nagyasszonya-bazilika, a múzeum jellegű faluház, Mária-kút, illetve a Szob-Nagybörzsöny erdei vasút.