Galgagyörk

A településről:

A falu életét, fejlődését meghatározta, hogy a XVII. századtól több birtokosa volt földjeinek. A földbirtokos családok öt úri lakot – ezek felújítva ma is megtalálhatók a faluban – építtettek maguknak Galgagyörkön – Ibrányi, Kálnoky, Tahy, Gosztonyi és Doblhoff kastély -. A legutóbbi 2001-es népszámlálási adatok alapján Galgagyörk lélekszáma 1062, ebből szlovák nemzetiségű 158, származásukra a családnevek – Laluska, Petrik, Pleva, Pancsuska, Strbák, Tedás, Matejcsok, Szlifka…- utalnak.” (Galgagyörki fotográfiák, 2006).

Településtörténet/Elhelyezkedés:

Az Északi-középhegységben, a Cserhát dombjai között bújik meg Galgagyörk. A falut kétfelől dombok, erdők – Szilágyi és Ecskendi erdő – koszorúzzák. A házak félig a domboldalakra félig a Galga patak völgyébe épültek. A szájhagyomány szerint az 1848-49-s szabadságharc során Kossuth Lajos a Kálnoky kúria előtt mondott toborzó beszédet. Talán ennek is köszönhető, hogy a községből 22 györki nemzetőr és 9 katona állt a haza ügye mellé.

Nevezetességek:

Az Ibrányi, Kálnoky, Tahy, Gosztonyi és Doblhoff kastélyok, kúriák mellett a település legmeghatározóbb épülete, amely az érkezőnek a faluba lépve egyből feltűnik, a dombon lévő evangélikus templom, amelynek gyülekezete 1650-től fennáll. A Galgagyörkre telepedett szlovákok itt gyakorolták ágostai evangélikus vallásukat.