Iklad

A településről:

Pest megye északkeleti részén, a Galga-mentén elhelyezkedő, mintegy 2000 lelket számláló német nemzetiségű község. A Galga-mente dús rétjei, vadban gazdag erdei már az ősidőktől fogva kedvező feltételeket nyújtottak az emberi letelepedéshez. 

Településtörténet/Elhelyezkedés:

Iklad község környékén is legalább hatezer évre vezethető vissza a folyamatos emberi jelenlét. A népvándorlás viharainak elültével szórványos avar és szláv telepek voltak itt találhatók, majd 895-ben a honfoglaló magyarok Tarján törzse telepedett le a vidéken. 1543-ban a község török uralom alá került és hamarosan elnéptelenedett. Ez után közel kétszáz évig lakatlan puszta volt, majd 1728-ban a birtokos Ráday-család majorságot létesített itt. Mivel a Ráday-birtok munkaerő gondjait a majorsági gazdálkodás sem oldotta meg, Ráday I. Gedeon bécsi ágensei révén evangélikus vallású német parasztokat fogadott birtokára Baden és Württemberg tartományokból. Az első telepescsoport 1752 tavaszán érkezett meg a faluba, ez az időpont tekinthető a falu újratelepítésének. Az első évtizedek az otthonteremtés szorgalmas és kemény munkájával teltek el, amelynek eredményeit az 1769 évi nagy tűzvész majdnem teljesen megsemmisítette. Sokaknak ismét a semmiből kellett újrakezdeniük, de hitük erőt adott nekik és a község a kezdeti nehézségek után fejlődésnek indult. 

A XIX. század utolsó harmadában a község gyors fejlődésnek indult, amit csak gyorsított az Aszód – Balassagyarmat – Losonc vasútvonal 1896 évi megnyitása. A Horthy-korszakot egyrészt az erőteljes magyarosítási törekvések, másrészt a német nemzetiségi mozgalom kibontakozása, a Volksbund megjelenése jellemezte. 1949-1960 között a parasztságot termelőszövetkezetekbe kényszerítették, majd fokozatosan lezajlott a mezőgazdaság gépesítése.1951-1953 között épült az Ipari Műszergyár, amely eredetileg hadi célokat (is) szolgált, s gyökeresen megváltoztatta a lakosság életét. A hagyományos parasztfalu néhány évtized alatt korszerű ipari-mezőgazdasági településsé alakult át. 1956-ban felépült az új iskola, a régi iskola épületében 1958-ban kezdte működését az óvoda, 1960-tól a külön orvosi körzet, majd 1972-ben került átadásra a Művelődési Ház. 1973-1989 között Iklad Aszóddal és Domonnyal együtt az Aszód Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott. Ebben az időszakban további fontos infrastrukturális fejlesztésekre került sor. A rendszerváltás után 1990-ben a községben önálló önkormányzat jött létre, amely alatt tovább folytatódott az előző időszak dinamikus fejlődése.

Nevezetességek:

A 2002. évi jubileumi esztendőben, a község fennállásának 250 évfordulóján kerültek átadásra a Ráday-szobor és az új ravatalozó, valamint a kívülről megszépült Művelődési Ház felvette a falut újratelepítő Ráday I. Gedeon gróf nevét. Említésre Méltó még a Falumúzeum, a Székelykapu, a Német-osztrák ősök emlékmű.