Zebegény
A településről: A Dunakanyarnak közepén félúton Esztergom és Visegrád között van egy olyan zug, ahonnan már az Esztergomi bazilikának csak a körvonalai sejlenek, és még nem látható a visegrádi fellegvár, mégis valami különös fényesség sugárzik itt a hegyekből, a folyókból, de még a házak meszelt falaiból
Verőce
A településről: E hely egyszerre tartalmazza mindazt a szépséget (hegyet, völgyet, folyót, erdőt) amit a természet adhat. Talán ezért is választotta lakhelyéül az ősember, a rómaiak, a honfoglalók, majd később reformkori és a millenniumot ünneplő polgárság. A név, a hagyomány kötelez. Ezért is igyekeznek Verőce hírnevét
Vámosmikola
A településről: Délről Nagybörzsöny, északról Perőcsény, nyugatról pedig Ipolypásztó, Ipolybél és Ipolyszakállos községekkel határos. Nyugati határát (mely egyben államhatár is Szlovákia felé) az Ipoly alkotja. Keleten területe a Börzsöny külső pereméig nyúlik. Településtörténet/Elhelyezkedés: Vámosmikolán keresztülhalad a Szobot (20 km) Parassapusztával (17 km) összekötő 1201-es út, melyről a község
Tésa
A településről: Tésa az Ipoly-mente legkisebb települése területileg és népességileg egyaránt. A szlovák határ mentén fekszik. Lakossága: 98 fő, belterülete: 61 ha, külterülete: 442 ha. Településtörténet/Elhelyezkedés: A határ túloldalán Ipolyszakállos, Szete és Lontó található; délkeletről Kemence és Perőcsény határolják, illetve Vámosmikola és Bernecebaráti felől közelíthető meg. Egy kis
Szokolya
A településről: A térség közkedvelt kirándulóhely, mivel Budapestről személygépkocsival 45-50 perc alatt elérhető, a Kismarosig megépült Eurovelo kerékpárút is lehetőséget biztosít az alternatív, környezetkímélő elérhetőségre. Szokolya teljes infrastruktúrával rendelkezik, útjai nagy részét az elmúlt évben újították fel, néhány vállalkozó dinamikus fejlesztésbe kezdett, vonzó és versenyképes idegenforgalmi
Szob
A településről: A város közigazgatási helyzete sokszor változott. Az államalapítástól a történeti Hont vármegyéhez tartozott közel ezer évig, majd rövid ideig Nógrád megyéhez, és 1949 óta Pest megye része. Községként, mezővárosként, járási székhelyként, kiemelt szerepű nagyközségként végezte az államigazgatási feladatokat. Településtörténet/Elhelyezkedés: A Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál,
Perőcsény
A településről: Perőcsény község Magyarország és Pest megye északi részén, a Börzsöny északnyugati lábánál, a hegység és dombok által övezett festői völgykatlanban fekszik. A szép természeti környezetbe harmonikusan illeszkedő települést méltán tartják a Börzsöny egyik gyöngyszemének. Településtörténet/Elhelyezkedés: Távolsága a fővárostól kereken 100 km. Budapesttől megközelíthető Szobig vasútvonalon, vagy
Nagymaros
A településről: Nagymaros talán az ország egyik legszebb fekvésű, panorámájú települése. Környezete természeti szépségekben és kultúrtörténeti emlékekben egyaránt gazdag. Településtörténet/Elhelyezkedés: A Dunakanyarban, Budapesttől 52 km-re, a Duna bal partján, a Börzsönyből lefutó völgyekben, dombhátakon és a Duna partján fekszik. Nagymaros a 13. század végéig a Rosd nemzetség birtoka
Nagybörzsöny
A településről: A településről: Közigazgatási területe nyugaton az Ipolyig terjed, keleten pedig mélyen benyúlik a Börzsöny erdei közé. Területének csaknem háromnegyede a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik Településtörténet/Elhelyezkedés: Nagybörzsöny a Börzsöny nyugati peremén, a Börzsöny-patak partján található. A települést elsőként II. (Vak) Béla király 1138-ban kiadott oklevele említi Belsun
Márianosztra
A településről: Neve eredetileg Nostre volt, mely egyesek szerint szláv eredetű személynév Nestroj, míg mások szerint a latin in nostre (a sajátból) kifejezésből ered Nagy Lajos király adománylevele után. Míg a Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában 1759-ben elhelyezett czestochowai Fekete Mária-kegykép után kapta. Mai