Szob

A településről:

A város közigazgatási helyzete sokszor változott. Az államalapítástól a történeti Hont vármegyéhez tartozott közel ezer évig, majd rövid ideig Nógrád megyéhez, és 1949 óta Pest megye része. Községként, mezővárosként, járási székhelyként, kiemelt szerepű nagyközségként végezte az államigazgatási feladatokat.

Településtörténet/Elhelyezkedés:

A Duna bal partján, az Ipoly torkolatánál, rendkívül előnyös földrajzi helyen fekszik. Mélyebbre ásva; már a földtani viszonyok vizsgálatánál sok érdekes adatot találunk Szobot illetően. Az alsó miocén korszak végén az andezitvulkánok tevékenységének eredményeképpen jött létre többek között, a szobi Csák-hegy (régi nevén: Ság-hegy), ahol jó minőségű kőanyagot bányásznak közel kétszáz éve. A középső miocén idején a Börzsöny körül hullámzó tenger gazdag élővilágának megkövesedett maradványait is megtaláljuk a település területén. Híres kövület lelőhelyek Szob mellett még Letkés, Kemence és a honti szakadék. A szobi fauna már a XIX. században az európai érdeklődés központjában állt, mivel számos addig még ismeretlen fajt fedeztek itt fel. Az előbb említett területről 282 csiga- és 86 kagylófajról számol be a szakirodalom, s ebből Szobon 267 féle csiga, illetve 78 féle kagyló található.

Nevezetességek:

Itt található a Gregersen-kastély, a Luczenbacher-kastély. Megtekinthető a Börzsöny Múzeum – A Börzsöny élővilágát, néprajzát és régészeti, történeti leleteit mutatja be. Továbbá az Ipoly-völgy népviselete, kerámiatárgyak és parasztbútorok tekinthetők meg. Érdemes megtekinteni a Kálvária-domb, dunai és zebegényi kilátással, illetve kipróbálni a Szob–Nagybörzsöny erdei vasutat Márianosztrán át.